Megint wobbler

Nem hagyott nyugodni a dolog, tervbe volt, vagy nem, de a vihar előtt még le kellett jönnöm. Tegnap sokat beszélgettem pergetés közben egy helyi pergető sráccal Bencével. Sok csukáról számolt be nekem, egy helyen, ahová portásfüggő a bejutás lehetősége. Azt mondta jön reggel, így egy közös peca reményében ma is korán keltem. A szél már felerősödött, hullámzott is elég rendesen, de a kövezés által védett hely meghorgászhatónak tűnt. Bence nem volt sehol, és mint kiderült bánhatta is a dolgot. A múltkor már balint hozó csörgős spro wobbler került a kapocsba. Már éppen a cseréjén gondolkodtam, amikor a kövezés lábánál leverte egy nyurga test a víztetőről. Először identitászavaros sötétben táplálkozó csukára gyanakodtam (bár ezt a tényt már többször megdöntöttem), de amikor megláttam a fehér hasát, és megérkeztek az első fejrázások, már tudtam, hogy süllővel van dolgom.

Pont tegnap este írtam, hogy milyen természetessé vált a halat visszaengedő mozdulat, hát ez a tézis ma megdőlni látszott. Nem kizárólagosan azért tettem el, hogy világosban jobb képet készítsek. Ma a gasztronómiai élvezetekre is gondoltam, gyarló az ember, még néha én is! A csörgős wobbler nem adott több halat, így egy J9SFC, került a kapocsba, ami éjszakai süllőgyilkos a szakirodalom szerint is. Az iménti helyszíntől alig egy méterre, az előbbinél alig kisebb süllő első dobásra leverte. Már léptem le a kőre, hogy könnyebben kiemelhessem, de a kis víz miatt, hamar víztetőre pocsolta magát és egy fejrázással megszabadult a vékonyan akadt szúrós falattól. Ezután több süllő már nem jelentkezett, ahogy a célhalaim a csukák is elkerültek. De nem volt ez egy rossz napkezdet így sem.

Balázs barátom mondja mindig, hogy mekkora mákom van, de én úgy érzem ez már néha több, mint szerencse. Nem gondolnám, hogy ezt már tudásnak nevezik, de a jó helyválasztás, a jól megválasztott csali, vezetési sebesség sokat számít. És ki kell tartani a végsőkig, ki kell járni horgászni, sokat olvasni a interneten, bújni kell a szakirodalmat, és egy idő után megfogja az ember, amire igazán vágyik. Ami jelen esetben ez a szép süllő volt.

És még egy dolog: Tapasztalni kell!

Kategória: Balaton | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Megint wobbler bejegyzéshez

  1. Szép halak! Ezek a süllők, tényleg nehezen foghatók, csak gratulálni tudok!!

  2. atyafi szerint:

    Régen fogtam süllőt. Hmmm, talán sosem volt.

  3. steveolsonhun szerint:

    Nekem eddig ez a legnagyobb, remélem majd sikerül még több is!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.