Csopak

Mivel a péntek délutáni peca alkalmával ismét fantasztikus közjáték tanúja lehettem, ezért vasárnap a csopaki csónakkikötő sügéreit vettem célba. Először csak egy rövid “egyoldalú párbeszéd”-et idéznék, amit a pénteki csuka fogója tett a hal irányába, miután kib@szta azt a móló kövére egy haltartó hálóba:

– Most rágd szét a hálót te rohadék! Mocskos kis csuka!

Persze a csuka tátogott néhányat, de nem azért mert válaszolni szeretett volna, vagy a hálót szerette volna tovább “rágni”, hanem egyszerűen nem kapott levegőt! A továbbit inkább le se írnám!

Szóval van még hová süllyedni az emberiségnek!

Na de maradjunk a csopaki történéseknél. Reggel hétre már a kikötő bejárata felé caplattam, le volt fagyva minden, a bejáró deszkái csak úgy roszogtak a lábam alatt.

A lakatban hiába fordult el a kulcs, teljesen be volt fagyva, így másznom kellett. Ahogy haladtam kifelé, akkor tudatosult bennem, hogy a csónakok egy részét már kivették. Sajnos beteg az öreg, aki szólni szokott, így erről a közmunkáról sikeresen lemaradtam! Pár csónak, még a vízen volt, a víz kristálytiszta. Sajnos hal nyomát sehol sem véltem felfedezni a vízben, legalábbis olyan halét amire én számítottam. Pár darab apró keszegen kívül üres volt a kikötő, így hát sügéres álmaim hamar szertefoszlottak. Irány a nagy stég! Korábban már fogtam róla balint, sügéret, és egy barátom csukát is. Be is dobok ide pár képet, hogy legyen hal is a történetben:

Szóval kint álltam a nagy stégen és elkezdtem vallatni az előtte található területet, de sajnos a több órás dobálásnak, tűzdelve rengeteg csaliváltással nem igen volt eredménye. Közben viszont bevillant, hogy a csónakhelyem mellett lévő nagy csónakot is kiemelték a vízből, így bizony az ő kijáratán ki tudnák jutni a nyílt vízre. Csakhogy a mellény és a lámpa, nincs nálam, és az ellenőrzéseknél, mint kötelező kellék nélkülözhetetlen, így nem mertem megkockáztatni a csónakos horgászatot, pedig nagyon vonzott a sok folyosóval tarkított rengeteg nádöböl. Abban viszont biztos vagyok, hogy amíg lehet kint lesz a csónak, és már tervezem is egy vasárnapi “kihajózás” lehetőségét. De lehet, hogy egy nap szabadságot is ellövök rá. Igaz már csak három van, de mire tartogassam.

Azért csináltam pár képet:

Szerintetek miért szeretnék még idén ide kijutni?

Napfelkelte:

A bevetett fegyverzet egy része:

Sajnos amellett, hogy kapásom továbbra sem akadt, megjöttek az első horgászok is, és miután beindult a rádió is, én gyorsan távoztam a móló irányába. Itt szintén üres volt a víz, sehol egy kishal, csak a vízimadarak zaja verte fel néha a csendet, az ember okozta zajokon kívül. Egy órát azért dobáltam, de ezen a napon semmi nem kellett kedvenc rablóimnak, ha voltak a közelben egyáltalán

Kategória: Balaton | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

5 hozzászólás a(z) Csopak bejegyzéshez

  1. kisgyerek9 szerint:

    Jön a tél. És lassan minden halat meg kell becsülni. Egyre nagyobb kihívás kapásra bírni őket, és ez nemes küzdelem! Menni kell, mert aki megy, az fog, aki nem megy, az nem fog.
    Utolsó kép ám a Rapala promóció 🙂

  2. Atyafi szerint:

    szia
    dobj ide egy telefonszámot légyszi
    üdv atya gatya

  3. steveolsonhun szerint:

    Atyafi elküldtem mailben!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.