Pöcsfejbácsi kalandjai

Elérkezett a várva várt nap, amikor minden szabadul a kősüllő kivételével. Éljen május elseje, csak kicsit más aspektusban, mint régen! Olyan ez a nap egy pergetőhorgásznak, mint gyereknek a Karácsony, Húsvét, Télapó, meg az összes ünnepek egyben. 😀 Napok óta balinokkal, süllőkkel, sügérekkel álmodok, és az ilyen álmokból általában elég silány ébredés következik. Felemás érzéssel tekintek vissza erre a négy napra, mert horgásztam is meg nem is, fogtam is, meg nem is, jó idő volt, meg szar is!

Következzenek a történések kronológiai sorrendben:

Május 1.

Kölcsönautóval száguldok a Balaton felé, mert végre csónakba ülhetek, nem mintha eddig nem tehettem volna meg, csak jelen esetben a pergetőcuccom is ott lehet mellettem. 🙂 Kicsit túlzásba is viszem tán a sebességet, de nem tehetek róla, hajt a vérem. Az egyik kanyar után aztán kishíján öt megtermett szarvastehénnel mítingelek, de szerencsére a reflektor fénye, és járművem zaja az út szélén megfordulásra készteti őket. Két kanyarral odébb egy bika áll az út közepén. Szerencsémre eddigre visszaveszek a tempóból, így az agancsok továbbra is a bika fejét díszíthetik tovább! 😀

Lent vagyok végre! Magamhoz veszem az evezőket, lábamra rántom a csízmát, kimerem a vizet a csónakból, és már küzdöm is kifelé magam a nádon keresztül a nyílt víz irányába. Sajnos a víz zavaros, rablás egyenlőre sehol, így a csukákkal próbálkozok. Nincs nagyon miről írnom! Üres az öböl, sehol egy rablás. Több mint két órás küzdelmemet egy óvatos csukakapás édesíti némileg, persze nem akad. Taktikát váltok. Kikötök, és üldözőbe veszem kedvenc csapósügéreimet, de sehol senki. Hiába no zavaros a víz, esélyem sincs, irány a móló. Már majdnem végigérek rajta, amikor határozott ütést kapok. Alig bírom felpumpálni a finom cuccal, húzza a féket is rendesen. Egyszercsak hatalmas kősüllő sziluettje töri át a habokat. Van vagy 50 centiméteres, igazi öreg fekete csíkozású kiló feletti példány. Életem egyik legszebb hala! De csak volt, mert a következő pillanatban lefordul. Nézem a microjiget, és már tudom, hogy hibáztam! Hibáztam mert sügérezés közben egyszer leakadtam, és kézzel hajlítottam vissza a horgot, a horgot ami a kapitális kövest nem bírta ilyen állapotában el. Majdnem teljesen kiegyenesítette! 😦

Összetörten állok a móló végén, és konstatálom, hogy a pechsorozatom folytatódik. Ezért nem volt mostanában bejegyzés sem. Nem azért mert nem horgásztam, vagy teljesen elment volna a kedvem az írástól, hanem mert semmi sem jön össze. Áprilisban volt 5 balatoni csukás betlim egyetlen apró sügérrel, és mellette volt egy folyóvízi, és egy patakos betlim is szintén egyetlen sügérrel, de rengeteg rontott kapással.

Kezdek aggódni, hogy bennem van a hiba, vagy a felszerelésben, ami eddig működött, vagy valamiféle átok sújtott le rám?

Nincs több kapásom, így továbbállok egy nagyobb mólóra. Szerencsére nincsenek sokan, így kedvemre vertikálhatok. Végre fogok is egy szebbecske kősüllőt, majd nagyobb csalira váltok.

P5010100Szokásos módon emelem – engedem, emelem – engedem, amikor BÁÁÁÁM! Sír a fék és csatt! Csuka volt! Nem megy ez nekem. Már azon vagyok, hogy mára feladom, úgyis időre ígértem magam, hisz nem a peca miatt van főként nálam az autó, hanem családi kirándulás végett.

Megyek tovább hisz nem adhatom fel! A fekete lovag mindig győz! 😀

Egy kősüllőt még akasztok, ami a felszínen leveri magát, de semmi több.

Otthon a feleségem csüggedt arcomat látván aztán megszán! Tihanyba kirándulunk, így kapok délután még egy órát, mielőtt betérünk egy csopaki csárdába, hogy a szép kártyán található összeg mellett némi táplálékot is szívjunk magunkba a vélt lelki feltöltődés után.

Rengetek a kiránduló! Nem is gondoltam volna, de minden tele ukránnal, némettel, lengyellel, és ki tudja még milyen nációkkal?!

A kilátás ami elénk tárul gyönyörű, mint mindig, de igazán ősszel szeretem ezt a helyet, mert akkor békesség, és csend honol mindenen.

P5010102 P5010104Sétálunk, fagyizunk, és megnézzük a némi csalódást keltő Levendula házat is. Közben fekete fellegek gyűlnek a távolban, csapkod a villám a Tihanyi belső-tó mögött és a távolban lóg már az eső lába is.

P5010105Egy órát kapok a mólón, ami egy kapást eredményezett. Pont mondom a kölyöknek, hogy ha ennyi idő alatt nem jött hal, akkor már nem is nagyon fog, amikor egy szép köves ledurrantja a gumihalamat.

P5010108A csárdában stílszerűen halat rendelek, de nem vagyok elragadtatva tőle. Sem a mennyiségtől, sem a milyenségétől. A csárda maga nagyon szép, ahogy a házi szörpjük is nagyon ízletes, a család elégedett és jóllakott kivéve engem, de ez most mellékes.

Május 2.

Célzottam Tihanyba indulok kicsit még korábban is, mint előző nap. Úgy gondolom, ha délután 25 fokban az embertömeg közepette képes voltam egy halat kicsikarni, akkor hajnalban több esélyem lehet. Miközben megyek ki a mólóra kisebb ívó küszcsapat vonja magára a figyelmemet, de nem eléggé ahhoz, hogy megálljt parancsoljon nekem. A móló köves oldalán szinte nulla halmozgás, de a mély oldalon elég sok küsz tartózkodik, ott kell lennie a süllőnek is. Kis csalira nem jelentkezik semmi, így „nagyobb” kopytóra váltok. Egy eresztésnél olyan ütést kapok, hogy még nyitott felkapókarnál is érzem a csuklómban. Visszahajtom a felkapókart, és keményen akasztok. A bot úgy marad, a fék sír, és csatt! Csuka volt, biztos csuka, nyugtatom magamat, és hogy beigazoljam egy ugyanolyan csalival vízközt emelgetek tovább, amikor újabb kapás, és egy a finom cucchoz képest elég jó másfeles forma süllőt emelek fel a felszínre a bevágás lendületével. Persze a horog egy fejrázást követően kipattan a szájából! Most már tényleg értetlenül álok a dolgok előtt. Nézegetem a botot, orsót, zsinórt, a horog hegyét, és mindent rendben találok. Egyszerűen nem értem mi lehet a probléma! Lehet, hogy a jelentősen nagyobb vízmélység, és az eddigi években megszokotthoz képest darabosabb halak miatt fonottra kéne váltanom, hogy direktebb legyen a kapás, és keményebb az akasztás is.

Mivel több kapás nincs így odébbállok, de közben még megnézem a kis öblöt, ahol reggel ívtak a küszök. Dobok egyet flegmán a gumival, az eredmény egy szép sügér.

P5020109Van itt hal! Újat dobok. Kopog a gumi a küszök hátán, ahogy húzom, majd két apró ütés. Tán kicsi sügérek. Dobok egyet jobbra is, és újabb kapás. Ha sügér, akkor nagyon nagy lesz, de nem az, hanem egy kölyökbalin teszi tiszteletét nálam. Jó reggelt balin úrfi! Maga meg hogy gondolta ezt az egészet? Hát nem tetszik tudni, hogy én a balinokat wobblerrel szeretem megfogni? 😀

P5020111Hangoskodók zaja ránt vissza a valóságba. Egy 10 tagú csapat, „horgászok” + barátnők érkeznek a partra házi horgászversenyt rendeznek. Vagy hármat fordul mindegyik mire „ágyasztalTV” is bekerül a helyére. Kiabálnak rikoltoznak, és beindul valamelyik szemét rádió is. Van előttem egy darabosabb balin is, de nem sikerül becsapnom, majd egy leakadás után egy sügért még ad a hely mielőtt menekülőre fogom.

P5020113Sajnos a másik pályán rengeteg a pecás, így csak rövid ideig próbálkozok eredménytelen. Valami belső hang arra késztet, hogy menjek vissza az első helyszínre, és nem bánom meg, mert végre sikeresen kézbe veszek egy szép süllőt, miközben jót beszélgetek egy régi ismerőssel. Reggel fogott egy balint, majd nem sokkal később akaszt még egyet, de lemarad. Van pár rablás, de még nem az igazi. Ő melóba, én haza, hisz ma meg permeteznem kell.

P5020116Este elkészítettem a süllőt. Szerintem jobb lett, mint amit a csárdában ettem! El is határozom, hogy többet nem eszek halat semmiféle vendéglátóipari egységben. 😀P5020120

P5020117Május 4.

Május 3.-án nem voltam pecázni más elfoglaltságok miatt, de 4.-én reggel Balázs barátommal megint Tihanyba indulunk. Közben megjött a jósolt hidegfront széllel, esővel, igaz nálunk majd minden napra jutott zápor, zivatar, jégeső. Már félúton járok a buszpályaudvar felé, amikor SMS-t kapok, hogy mi legyen? Felhívom Balázst, és némi rábeszélés után indulunk Almádiból autóval célunk felé. Az északi szél sokszor akkor is jó, ha viharos, csak éppen azt nem kalkuláltam bele, hogy Tihanyban az északi majdnem olyan, mint Almádiban egy kelet, délkeleti.

P5040122 P5040124 P5040127A hullámok elég rendesen ostromolják a móló sekélyebb oldalát, és a mély víz is teljesen zavaros, amellett, hogy nem árt kapaszkodni a korlátba, hogy ne tépjen le a szél! Esni éppen nem esik, de hamar feladjuk a küzdelmet az elemekkel!

Ránézünk hát a csendes öbölre, ahol a küszök két napja kezdődő násztáncukat lejtették. Ott vannak most is, csak kicsit még bentebb húzódtak a kanyar utáni védettebb részre. Van is néhány rablás a kő előtt, persze a süllős wobblereket otthon hagytam. Kicsit odébb próbálkozom, amikor látom, hogy barátom könnyű pezon pálcája perecben, és bólogat rendesen. Süllő! Nem nagy, de süllő! A kő elől nappal zavaros vízből gumival! Él a remény! 🙂

P5040129Megnézünk még néhány pályát, de a viharban esélyünk sincs. Az eső, az erős szél, és a további fogásban való remény visszakerget minket az iménti fogás helyére, ahol az ismerősöm hozzánk verődik, akivel pénteken is beszélgettem. Sajnos ő sem számol be túl fényes eredményről, de sokadik dobásra szép süllőt akaszt az általam mutatott helyen, ahol még mindig ott a küsz, és ott a süllő is.

Több kapásunk itt nem akad, ezért elköszönünk Zolitól és odébbállunk. Balinnal próbálkozunk egy védettebb részen. Sokadik dobás után egy hendméd jerk csalira esik a választásom. Rángatom is serényen, amikor odaver valami bitang jószág. A botot alig bírom megemelni, sír a fék, de a hal leakad! Most már szentségelek rendesen! Barátom nyugtat, de már nem tudom így szemlélni a dolgokat! Reményt vesztve dobálok még egy darabig, de menni kell hisz anyák napja van, így is kapok a késésért a fejemre elég rendesen. 🙂

Ja és ne feledjétek: Kutyával horgászni TILOS! Miért nélküle lehet? Beszarás, hogy mekkora kretének az emberek!

P5040130ui:

Miért is ez a cím?

Pénteken amikor sétáltunk lefelé a tihanyi dombról egy a fiam szerint lengyel társaságba keveredtünk, ahol egy kisfiú a szemét eltakarva incselkedett, én meg viszonoztam azt, amire morcos nézés, és valami elképesztő hablatyolás volt a válasz. A kissrác gesztikulálásából, és szavaiból pedig a következőt szűrte le a kedves feleségem:

–          Pöcsfejbácsi hagyjál engem békén! 🙂

Erről most, hogy e sorokat írom, egy középiskolai osztálytársam, Deres Laci jutott eszembe, aki valamelyik bulin némi alkohol elfogyasztása után közölte velem:

–          Ferike neked az orrod olyan, mint egy fasz! 🙂

Nem tehetek róla, hogy nagy az orrom, de ahogy a mondás mondja:

–          Kis ember nagy orral jár!

Ja hogy nem is így van a mondás, és nem is vagyok annyira kicsi! Nem baj, nem számít! 🙂

Kategória: Balaton, balin, köves, parti, sügér, süllő, UL | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

8 hozzászólás a(z) Pöcsfejbácsi kalandjai bejegyzéshez

  1. búvárszivattyú szerint:

    végre má’ egy kiadós bejegyzés, vártam mint hívők a megváltót 😛

  2. Én is és nekem is.
    Én is vártam és nekem is kéne.. 😛

  3. búvárszivattyú szerint:

    ma megtámadtam almádit egy pergetőbottal, két sörrel és két kiflivel, déltől hatig voltam, lejártam a lábam, rablást egy darabot nem láttam, halat nem fogtam, szénné égtem, varacskos nagy sz?opás volt, holnap hajnalban újra tesztelem a pályát

  4. búvárszivattyú szerint:

    helyzetjelentés: sajnos ma is oboa lett a vége, ellenben hallottam a bácsikától aki leült mellénk fenekezni egy vidám sztorit, miszerint a Robi -ha jól emlékszem a nevére- az egyik büfé tulajdonosa fogott egy 14- es pontyot bojlira, a dolog iróniája, hogy miközben pucolta (14es!!!) valamit elbaszott és az alkarját szarrá vágta a késsel, varrni kellett.

    Pacsi!

  5. troby szerint:

    Hát az az alkarvágás kijárt neki,mint falunak az áram.. ha volt pofája megpucolni a 14-es pontyot…

  6. Willyfog67 szerint:

    Igazi Sztíves bejegyzés, de: szarvunk csak nekünk lehet, a bikának pedig agancsa! 🙂
    A süllődet (éppen kifogva és a tányéron egyaránt) majdnem megirigyeltem… 😛

    • steveolsonhun szerint:

      Mit nem adnék néhány szép fogatlanért amilyeneket ti kaptatok el!
      Szarvunk remélem nem igen lesz, az írásban pedig javítottam a tévedésemet! Elég nagy égés egyébként, mert édesapám 30 évig vezetett vadászboltot, ahol nem kevés időt töltöttem, és rengeteg vadászos történetet halottam, olvastam az évek során. 😦

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.