Álmodtam egy wobblert magamnak

Furcsa álmom volt egyik éjjel. Az a típusú éber álom, amikor nem is tudod eldönteni igazán álom, vagy valóság? Napok óta nem alszom, és nem látok a takonytól, a lealapozott wobbler pedig festékmellényére, és gyantakabátjára várt. Hétfőn, kedden még elmentem dolgozni, de szerdán már nem. Ugyanis előtte éjjel álmomban wobblert festettem. Felkerült a mellény, és a kabát is. Aztán furcsa hang keltett ebből az éber kómából, és már tudtam, hogy a fiam elkapta. Na nem azt, amit én, hanem a hányós járványt. Olyan mennyeiségű cucc jött belőle, mint 16 éves koromban 10 elfogyasztott sör után a devecseri Hollywoodoo koncert után. 😀

Szóval szerdán egymást überelve nyűglődtünk otthon. Hogy ki kire figyelt az sokszor kérdéses volt. De este nem bírtam magammal, és az álomból valóság lett. Ő már jobban van, én ma meglátogatom a dokinénit. Ilyen az amikor a kollégák betegen járnak be dolgozni, és lefertőzik az egész osztályt.

Kategória: egyéb, hendméd | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) Álmodtam egy wobblert magamnak bejegyzéshez

  1. wobblermania szerint:

    Steveolures A.S.P. Zombie 🙂 Jó lett! Tisztítsd le a horogszemeket, úgy sokkal jobban mutat a fotókon.

  2. ezt elfogadom, köszi! 😉

  3. Visszajelzés: SteveOlureS :) | hungarianwobblers

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.