Így tartsd, úgy tartsd, ne úgy tartsd

A “karácsonyi szünetben” végre volt időm horgászni. Pofátlanul sokat horgászni. 😀

Az előző írásban már volt szó csukákról, bár az még koránt sem volt a vége a dolognak, most legyen szó régi kedvenceimről a csapósügérekről, kicsit más aspektusban.

Ez nem egy beszámoló lesz, inkább egy amolyan vélemény nyilvánítás azzal kapcsolatban, hogy hogyan is tartsuk a kifogott sügéreket.

És hogy mi ennek az apropója? Az alábbi kép. Amikor otthon visszanéztem a képet, már tudtam, hogy fogok ezzel kapcsolatban írni. Aztán jött egy baráti, teljesen normális hangvételű, majd egy kicsit erőteljesebb “Minek tanítod hülyeségre a divatmajmokat?” típusú hozzászólás is. 😀 Akkor kezdett kikristályosodni bennem, hogy mit is szeretnék mondani ezzel a szösszenettel.

Beletartod? Lógatod? Gyökér vagy!

Felhívnám a figyelmet, hogy amit itt boncolgatok majd az saját vélemény. Nincs mögötte szponzori nyomás, sőt valószínűleg a cégnél is van olyan, aki nem feltétlen fog egyetérteni a leírtakkal, hisz a kép végül törlésre került a céges facebook oldalról is.

A fenti képen egy igen combos, de azért nem kapitális példány látható. A csónakkikötőmben az egyik csónak alatt beállva találtunk egy komoly példányokból álló bandát. Több alkalommal is rárepültem a dologra, hisz a  vitorlás kikötőkben, a környéken legálisan meghorgászható pályákon dobós pecával, rendes csalikkal továbbra is csukák jöttek, sügérek nem.

Szóval több alkalommal is sikerült néhány combosabb jószágot kiszedni a csapatból, de nem volt egyszerű. A végén már 1,5 méteres fluoro előkével, direktbe kötött kapoccsal és egész kicsi 0,8-1,2 grammos fejekre tűzött 3dfry gumikkal buzeráltam őket. Igen ez majdnem klasszik vertikális buzerapeca volt. De legalább eredményes. 😀

Azt hiszem a képen látható jószág volt a legnagyobb, amit a csapatból sikerült becsapnom, talán a második pecán a sok próbálkozás közül.

Aznap négy combosabb jószág jött. Atom szél volt. Sokszor perceket kellett várni, míg a csónakot úgy tolta a szél, hogy mellé a nádszálak közé le tudtam végre engedni a csalit.

Ennél a pecánál van hogy látom a kapást, így arra ütök oda. Van, hogy agresszíven rászív a sügér a csalira és úgy ütöm meg.

A hely a hal fárasztásához szinte nulla. Többek között ezért sem UL cuccal csinálom már. 😉 Itt bizony azonnal fel kell húzni a halat, maximum a tetején lehet egy kicsit hagyni, hogy pocsolja ki magát. A kisebb példányokat reptetem, de a nagyobbakat csak abban az esetben, ha nincs más lehetőségem. A hal és a bot épsége is szempont ebben az esetben.

Merítő használata szinte lehetetlen a rengeteg nád, a cölöpök, a csónakok és stég miatt, ezért vagy fekve próbálom elérni a halat, vagy olyan is előfordul, hogy lemászok az alsó kereszttartó vasra, némi kockázatot vállalva a vízbeeséssel kapcsolatban és úgy próbálom megragadni a halakat.

És mi a legbiztosabb fogás ebben az esetben? Pont a képen látható szájánál fogva lógatott. Ugyanis egy ekkora sügeret a stégen fekve, vagy az alsó vascsövön lavírozva, kapaszkodva így a legegyszerűbb és a sügérnek is így a legjobb ennél a méretnél, ez szent meggyőződésem.

Nincs lefeszítve a feje, nincs összeszorítva a teste, nem tolja bele a hátúszó sugarait a kezembe, egyszerűen csak lóg. Az elején van hogy egyet rándul, de aztán tök nyugodtan viseli az egész procedúrát, esélye nincs hogy elejtsem. Nem sérül a nyálkahártyája és nem tolja a kezembe a hátúszó sugarait sem magát megfeszítve.

Gyorsan beállítom a gépet önkioldóra, beletartom a kamerába a halat (ebben van egy kis polgárpukkasztás is elismerem, de aki fogott már halat életében az úgyis meg tudja tippelni pár centi pontossággal a valós méretet), kiszedem a horgot anélkül, hogy a száját feszíteném, vagy nyomorgatnám a halat és gyorsan elengedem.

Persze ezt a fogást csak bizonyos méret felett használom. Szemre – tippre 25 centi felett. Senkit sem akarnék arra buzdítani, hogy 5-8-10-15 centis sügéreket így tartson!

Összegyűjtöttem az íráshoz néhány képet a rég és a közelmúltból, amikkel kapcsolatban szeretném leírni, hogy azon a képen, hogy és miért  van rosszul tartva, fényképezve az adott hal? 😀

Beletartva

Az egyik személyes kedvencem ez a kép egy igazán impozáns példányról, na nem a Süsü a sárkány sárkányfű árusát idéző hülye fejem miatt. 😀

Ennek ellenére ez a kép nem jó és nem azért, mert bele van tartva a kamerába a hal, hanem azért, mert, ha megugrott volna a teli ikrás pocakjával a stégen landolt volna, a másik pedig, hogy a fagyos télben bizony nem vizes kézzel fogtam meg ezt a halat sem. 😉

Most akkor jó ez a kép, vagy nem? Szerintem jó, de benne volt a kockázat!

Cölöpön

Ha ez a hal megugrott volna az irányomba, bizony a térkő lehetett volna a “végzete”. 😦

Mércén

Ez egy fokkal jobb, de nem a mérce miatt, hisz vékony mivolta végett ez csak egy dizájnelem és nem mártottam bele a vízbe, mielőtt a halat rátettem, hisz december volt. Ki nyúlkál nulla fok körüli hőmérsékletben a hideg vízben, ha nem muszáj? 😀

Eltakarva

Ezen a képen biztonsággal fogom a halat, csak éppen az 1/3-a nem látszik. 😀

Vizes füvön

Ezek a vizes füvön típusú képek a személyes kedvenceim, de hangsúlyozni kell a vizes füvet! Télen fagypont környékén, főleg alatta viszont ez sem jó a halnak. 😉

És ne feledjétek előtte valahogy ezeket a halakat is ki kellett venni, nem maguktól kerültek a fűre a bot mellé. 😀

A harmadik kép volt az ami miatt anno Vass Endre megkeresett, hogy nem e posztolhatná pár képemet a savage gear facebookra, pedig akkor még nem is ismertem a céget. 😀

Hármashoroggal, fújjjj!

Tök jó felszíni csalikkal, woblerekkel sügérre horgászni, de azért valljuk be, hogy a hazai átlagméretben csúnya károkat tud okozni a hármashorog, még lenyomott szakáll esetén is.

Nem beszélve arról, ami a felső képen is látható, amikor a sügér úgy gyűri be a csalit, hogy mindhárom horogágat eltünteti.

Az alsó képen pedig ha megugrott volna a hal…

Hóra fektetve

Na ez a legalja a hal szempontjából! Hóra jégre soha ne fektessetek halat, mert a nyálkahártya csúnyán megsérülhet. Amint látjátok én anno megtettem. 😦

Kézben tartva

Talán ezek a képek a legjobbak, leginkább elfogadottak. Ránézésre! 😀

De higgyétek el, ha 1,5-2 méterrel alattam van a hal, akkor nem így veszem ki őket és nem is ugranak, majd fekszenek maguktól a tenyerembe. 😀

Ráadásul ha a tenyeremből megugranak az ön és botveszélyes mutatvány. 😉  Ja és a kezem sem volt vizes ezen képek készültekor sem decemberben! 😀

Stégre fektetve

Rengeteg ilyen képem van, pedig télen azért nem jó mert sokszor fagyos – deres a stég, nyáron meg tök száraz.

Sokak kedvenc képe

Ez a kép sokak kedvence volt anno. És van benne hiba? Ha nagyon akarok keresni van! Mi is az? Ahhoz, hogy így megmaradjon a hal bizony egy kicsit meg kell nyomni a testét. Jó az neki? Nagyon nem…

 

A fenti képen látható sügér gyönyörű volt! Púpos, sötét, hosszú, de erőteljes, viszont sehogy nem akart fényképezkedni. Végül lőttem róla egy ilyen vacak képet.

Mennyivel jobban mutatna lógatva és beletartva, vagy szépen a szájánál fogva és másik kézzel alátámasztva?! 😉

 

Kézzel alátámasztva

Sokan szörnyülködnek ezen a fogáson is, miközben ámulattal nézik a pörcsprót és a pörcsfájtot. 😀

Ezen a képen nincs letépve a hal feje és gondosan alátámasztottam a másik kezemmel. Egy ekkora jószágot szerintem már lehet így tartani. Az 5-8-10-15 centiseket viszont NEM!

Szerintetek az alábbi videóban a srác az első halnál úgy néz ki, mint aki nem tudja mit csinál azzal a hallal?

Mert szerintem úgy bánik vele, mint a himestojással. Amikor lógatja, függőlegesen tartja a halat, nem tépi le a száját. Mielőtt mutatná teljes valójában – vízszintesen – mindig a hasa alá teszi a másik kezét, gondosan megtámasztva.

Az ég egy adta világon semmi baja nem lett ennek a sügérnek sem, ez szent meggyőződésem! 😉

Nem megmondó ember akartam lenni ezzel az írással, egyszerűen csak le akartam írni a véleményemet. Lesz akinek testszik majd és lesz akinek nem.

Összegezve a leírtakat rengeteg olyan képet készítettem a múltban és bizonyára még fogok is készíteni, amibe a hal, vagy a kép, vagy a biztonságom, vagy a hal biztonsága, stb. szempontjából bele lehetett és bele lehet majd kötni, de talán pont az írásban található első kép az amelyikbe ilyen méretű halnál, adott szituációban legkevésbé kellene.

Kb. 15 év sügérhorgászat és nem nagyképűsködve, de több ezer megfogott sügér után mondom ezt és nem csak úgy a levegőbe fröcsögve, köpködve a másikra észérvek nélkül! 😉

Kívánok mindenkinek hazai vagy, akár világszinten nagynak mondható sügérekből minél többet és mellé azt is kívánom, hogy amikor adott helyzetben dönteni kell arról, hogy egy 25, vagy akár egy 45 centis sügeret hogyan emeljen ki, tartson kézben, fényképezze le, szabadítsa a horgot, akkor a lehető legjobb döntést hozza meg mindenki. 😉

Amennyire lehet legjobb tudásunk szerint kell vigyázni a halkra abban az esetben, ha nem akarjuk őket elfogyasztani, de azért a lónak a túloldalára senkinek sem kívánom, hogy átessen, mert onnan mocskos nehéz visszamászni. 😉 😀

Görbüljön Mindenkinek! 😉

 

Kategória: Balaton | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Így tartsd, úgy tartsd, ne úgy tartsd bejegyzéshez

  1. Novi >;-)) szerint:

    hó-hahó 🙂
    csak hogy :p érezd 😀 a törődést, egy újabb visszajelzés tőlem…

    anno ’14 táján egy szerintem jól elkészített havas fotó /link a levélváltásban/ miatt fogalmaztam meg baráti kritikát, melyre kaptam ezt-azt…
    mivel szeretek utána járni dolgoknak, így egy volt tanáromtól kértem véleményt, melyre olyan választ kaptam, amit természetesen /és önkritikusan/ megosztottan az érintettekkel…

    “2014. február 18. 22:57 Novi >;-)) írta:
    Kedves X. Y.!
    Szakmai segítségedre van újra szükségem /ha zavarhatok újabb egyedi problémával/ 🙂
    Az egyik közösségi oldalon, egy /meglátásom szerint/ szépen elkészített fotó kapcsán alakult ki vita…
    A fotó –> https://www.facebook.com/photo.php?fbid=606166529454164&set=gm.518057414976292&type=1
    Az igényesen elkészített fotót készítő felé egy kisebb kritikát fogalmaztam meg, miszerint úgy vélem, hogy nem tesz jót a halnak, a testet befedő nyálkának a havon történő fotózás.
    Kérek szépen /már csak okkulásom gyanánt is/, úgy mond ‘szakmai’, hal-biológiai, hal-élettani érvekkel alátámasztott indokokat azzal kapcsolatban, hogy jól látom-e a kérdést, vagy tévedek.
    A segítségedet előre is tisztelettel köszönöm.
    További szép és nyugodt estét kívánva a választ előre is köszönöm.”

    és a válasz…
    “From: X.Y. dr [mailto:xxxxxxx@gmail.com]
    Sent: Wednesday, February 19, 2014 8:02 AM
    To: Novi >;-))
    Subject: Re: Havon vagy sem…
    Kedves ……!
    Halélettanban nem vagyok szakértő, csupán ismereteimre és sok évtizedes tapasztalataimra hagyatkozom.
    Amíg a hal bőrének a sejtjei élnek (a frissen leölt hal sejtjei is élnek még), hihetetlen mennyiségű nyálka termelésére képesek. Halpucolás közben tapasztalhatjuk, hiába kaparjuk le akár háromszor is a nyálkaréteget, az újraképződik. (Még az elhalt mirigysejtekből is felszínre kerül a váladék, amíg el nem fogy.) Ezért úgy gondolom, hogy egy rövid ideig tartó fotózás során semmiféle károsodás nem éri a halat a hó miatt.
    Üdvözlettel:
    X. Y.
    Magyar Haltani Társaság
    http://www.haltanitarsasag.hu

  2. Peti Balázs szerint:

    Baszki, de rég olvastalak. Azaz de rég olvastam bárkit. Totál nem érdekel már ez az egész, valahogy jobban szeretek a saját halaimmal foglalkozni, mint másokéval, de ez most jólesett nagyon. Gyönyörű halak, és nagyon jó képek.
    A szarpofozásról: jelenleg készül egy bejegyzés hozzám is, erről az egész “legmodernebb kori” horgásztársadalomról. Valami nagyon leromlott útközben…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.